62 milliárdot fizettek, mert nem alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket

Tavaly 62,666 milliárd forintot fizettek be a cégek rehabilitációs hozzájárulásként. Sok cég inkább befizeti a közel egymillió forintos összeget, mintsem megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak, pedig még állami és uniós támogatásokat is igénybe vehetnének.

„A központi költségvetésbe rehabilitációs hozzájárulásból tavaly 62,666 milliárd forint folyt be, ezzel a törvényi előirányzat 96,4 százaléka teljesült" – közölte nemzetgazdasági miniszter a parlament honlapján. Varga Mihály Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére írt választ.
A törvény szerint minden munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Több mint 10 éve lehetséges, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást.
A rehabilitációs hozzájárulás összege 2010 óta 964 ezer 500 forint/év. 2008-ban ez az összeg még 164 ezer forint volt, majd 2009-ben 177 ezer 600 forint volt.
A RehabJob Nonprofit Kft. felmérése szerint  az elmúlt évben szinte egyáltalán nem nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. A megkérdezetteknek csak kicsit több mint fele tudta pontosan mit is jelent a megváltozott munkaképesség. A rehabilitációs hozzájárulás 2010-es többszörösére növelése már nem ösztönzi megváltozott munkaképességű dolgozók felvételét, ami a cég szerint egyre hangsúlyosabban veti fel a szemléletbeli változások szükségességét. Bár az első évben, 2010-ről 2011-re megugrott a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma, 2012-re ennek már szinte semmilyen érzékelhető hatása nem volt.
Sok cég egyszerűbbnek tartja, ha befizeti a büntetőadónak tekintett járulékot, mintsem érdemben megfontolná, mit is nyerne az állások megnyitásával – írta a  RehabJob. Több mint 60 000 lehetséges pozíció helyett inkább rehabilitációs hozzájárulást fizetnek a cégek, eközben pedig munkaképes és dolgozni akaró, speciális helyzetű emberek tömegei keresnek munkát.
A válaszadók 85 százaléka tartotta fontosnak, hogy a megváltozott munkaképességűek is dolgozhassanak és szinte minden megkérdezett azt vallotta, hogy szívesen együtt is dolgozna ilyen munkatárssal. Az ehhez szükséges feltételek megteremtését felerészben az állam, 30 százalék erejéig a vállalatok, 10-10 százalékban pedig a civil szervezetek, illetve az érintett munkavállalók felelősségének tartották a megkérdezettek.
A Kelly Services Hungary szakemberei szerint Magyarországon az előző népszámlás adataira támaszkodva a lakosság mintegy 10 százaléka élhet tartós betegséggel vagy fogyatékossággal, és mindössze 13-15 százalékuk dolgozhat. 2012. október végéig 50 ezer ember felülvizsgálata történt meg, akiknél az egészségügyi-állapot mértéke alacsonyabb, mint 60 százalék. A vizsgálaton részt vett betegek döntő többsége keringési rendszer, pszichiátriai vagy mentális, mozgásszervi vagy daganatos megbetegedéssel váltak megváltozott munkaképességűekké.
A cég szerint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesség mellett további előnyökkel is szolgálhat a cégek számára. Az állami és uniós pályázati lehetőségek révén 100 százalékos bértámogatásban részesülhetnek a vállalatok, továbbá kedvezőbb elbírálást kaphatnak egyéb pályázatokon való részvétel esetén is. Javulhat a cégek társadalmi megítélése is, a diverzifikált szervezeti kultúra, a rugalmasabb vagy alternatív foglalkoztatási formák bevezetése mindenképpen erősíti a cég pozitív megítélését.
Megváltozott munkaképességűnek minősül az, aki ilyen ellátásra jogosult, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy 2012. január 1.-től, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.
A foglalkoztatásnak a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy az összlétszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony bele számítson. A betöltött munkahely számít, nem kell arányosítani a munkaidő/főt. Így teljes főnek számít egy 4 órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy.
A törvény szerint a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesülhet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv, valamint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.
Kedvezményt jelent, hogy a munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket. Ezen kívül még az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet létszámában kell számításba venni.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

Szerző: Éber Sándor
Forrás: www.vg.hu
 

Prompt Portal Team 2010